Készen állsz te is az Úr eljövetelére?

"Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, harsogjon a tenger és minden benne való! Viduljon a mező és minden, ami rajta van; örvend akkor az erdő minden fája is. Az Úrnak orcája előtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje a földet. Megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket az ő hűségével." (Zsoltárok 96, 11-13) "

Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak kijelentetését. Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem a saját választásából…" (Róma 8, 19-20) 

Az ember, teremtője elleni lázadásával, romlást és pusztulást hozott az egész körülötte lévő természetes világra. Mindaz, ami bukása által romba dőlt, csak megváltása által állítható helyre. 

Ez az a csúcspont, amit az egész természet vár. Maga az ember is túl gyakran téveszti ezt szem elől, de a természet várakozása egyre erősebb. A zsoltáros a Szent Szellem által adott bepillantás segítségével tolmácsolja a körülötte levő természetes világ néma vágyakozását. Szellemében érzi a fojtott várakozást, mint mikor a koncertterem elcsendesedik, ahogy a karmester felemelt pálcával néz végig a zenekaron, hogy megbizonyosodjon, minden zenész készen áll az első hangra. A Menny fent, a Föld odalent, a tengerek, mezők és fák mind az Úr jövetelére várnak, hogy helyreállítsa, ami elveszett az ember bukása által. És abban a pillanatban, mint a zenekar a karmesteri pálca meglendülése után, a dicséret és ujjongás szimfóniájában törnek ki. 

Na és mi a helyzet velünk? Mi is készen állunk a nagy csúcspontra, mint a természet? 

Adja Isten, hogy te és én még várakozóbbak és izgatottabbak legyünk, mint a fák, a mezők, a tengerek és a menny! 

Ámen!